Barion Pixel A CBD és a THC, mint immunerősítő, avagy az endokannabinoid- és az immunrendszer kapcsolata - Vitakanna CBD olaj webáruház

A CBD és a THC, mint immunerősítő, avagy az endokannabinoid- és az immunrendszer kapcsolata

A CBD és a THC, mint immunerősítő, avagy az endokannabinoid- és az immunrendszer kapcsolata

A normális immunfunkció egy komplex kiegyensúlyozott működéshez vezet, ami az immunsejtek a szövetek és szervek optimális kommunikációjának függvénye.

A kannabisz a legtöbb ősi civilizáció fontos növényei közé tartozott, hiszen enyhíti a fájdalmat, nyugtatja a testet és javítja a hangulatot. Évezredek óta fogyasztják egészségügyi és táplálkozási célokra, valamint az 1950-es évekig a gyógyszerkönyvekben is helyet kapott.

Napjaink tanulmányai arra utalnak, hogy a kannabinoidok, például a CBD és a THC használata enyhülést hozhat az autoimmun betegségek kezelésében és csökkentheti a krónikus gyulladások tüneteit, mivel ezek a kannabinoidok immunszupresszívak. Más kutatások arra utalnak, hogy a kannabisz használat immunstimuláló, tehát megnövelheti a fehérvérsejtek számát bizonyos immunhiányos betegségek esetén, mint például a HIV.

Az endokannabinoid rendszer

A növényi kannabinoidok, mint a tetrahidrokannabinol (THC) és a kannabidiol (CBD), egy úgynevezett endokannabinoid rendszeren keresztül számos hasznos módon tudják befolyásolni az egészségi állapotunkat.

Az endokannabinoid rendszer egy fontos biológiai szabályzó rendszer, ami megtalálható az agyban, a szervekben és a bőrön, behálózza az egész testet és részt vesz számtalan élettani folyamat működésében.

Az endokannabinoid rendszert a 90-es években fedezték fel, mely hatalmas előrelépés volt mind az immunrendszer megértésében, valamint a kannabisz növény szervezetre gyakorolt számos jótékony hatásának felismerésében. A kutatások során két fontos kannabinoid receptort (CB1 és CB2) találtak, melyek az immunrendszerünk sejtállományában is megtalálhatóak, de a CB2 receptorok aránya jelentősen nagyobb, mint a CB1 receptoroké. Ezeken kívül endogén ligandumokat – a receptorokhoz kapcsolódó kisebb molekulák, melyek segítenek a jelátvitelben – másnéven endokannabinoidokat (anandamid és 2-AG) és a szervezet által termelt kannabinoidokat szállító fehérjéket, valamint az ezeket lebontó enzimeket foglal magába. Az immunsejtekre ezen endokannabinoidok a CB2 receptorokon keresztül fejtik ki közvetlen hatásukat, melyek aktiválása többféle pozitív élettani folyamatokat indíthat el, így eredményes lehet az autoimmun és a neurodegeneratív betegségek terápiás kezelése esetén is.

Az endokannabinoidok a sejtszintű folyamatokra hatnak vissza, emiatt az endokannabinoid rendszerre úgynevezett homeosztázis szabályszóként tekintünk, mivel folyamatosan dolgozik a biológiai egyensúlyunk fenttartásán.

Az immunrendszerünk szerepe

Az immunrendszer az emberi test védekező “szerve”, épp ezért létfontosságú, melyet úgy terveztek, hogy a számunkra ártalmas sejteket felismerje és olyan folyamatokon keresztül, mint például az apoptózis, megsemmisítsék azokat, amelyek rosszindulatúvá válhatnak. Nagy szerepe van a betegségek legyőzésében és egy életen át szükségünk van a megfelelő működésére, mivel állandóan ki van téve fertőző betegségek, vírusok és baktériumok támadásának, ezért az immunrendszerünk folyamatos támogatásra szorul életkortól függetlenül.

Kulcsszerepet játszik a rendellenesen működő sejtek felkutatásában és apoptózis (programozott sejthalál) folyamatán keresztül biztosítja, hogy ezek a sejtek ne nőjenek, illetve ne alakuljon ki daganatos elváltozás. Ha az sejthalál folyamata túlzottan megnövekedik, akkor autoimmun betegségek alakulhatnak ki, ha pedig túlságosan lelassul, akkor ideális környezetet hozhat létre a rákos megbetegedések kialakulásához:

” Amikor a daganatos sejt kapcsolatba lép az immunsejtekkel, megváltoztatja a jeleket. Olyasmit üzen, hogy itt vagyok, és azt akarom, hogy most a javamra dolgozz. És ahelyett, hogy megtámadná a tumort, az életben maradását támogatja, azaz megváltoztatja az immunrendszer működését a sejt környezetében. A tumor képes az immunendszer kikapcsolására.” – Esther Martinez, a madridi Complutense Egyetem kannabinoid kutatója

Legfontosabb elemei a fehérvérsejtek, másnéven a leukociták, melyek elpusztítják a nemkívánatos „látogatókat”. Ezek 2 csoportra oszthatók:

  • Limfociták – B sejtek és T sejtek: Segítik a szervezetet, hogy emlékezzen korábbi támadóira és megsemmisítik az antigéneket. Például a HIV fertőzés esetén a T-sejtek száma jelentősen csökken, melynek következménye, hogy a szervezetünk a hétköznapi fertőzésekkel szemben védtelen marad.
  • Fagociták – falósejtek: Ezek feladata, hogy megkeressék a szervezet idegen betolakodóit, majd megsemmisítsék azokat

A kannabisz és az immunrendszer kapcsolata autoimmun betegségek esetén

A kannabisz profil több száz különböző összetevőből áll, kannabinoidok, terpén vegyületek és rengeteg flavonoid összetétele.  A két legtöbbször említett és hallott kannabinoid, a THC és a CBD, melyek vizsgálatáról és teszteléséről már számos tanulmányt olvashatunk.

A kutatók még nem tudják tökéletesen biztosan állítani, hogy milyen módon és milyen hatással van az immunrendszerünkre, de a THC immunszupresszáns hatásait ígéretesnek gondolják olyan autoimmun megbetegedések kezelésében, mint például a Chron-betegség, vagy a szklerózis multiplex.

A CBD-vel kapcsolatban is egyre ígéretesebbek a kutatások, melyek arra engednek következtetni, hogy a kannabidiol is lehet immunszupresszáns, mivel csökkenti a citokin – jelzőmolekula, amely a sejtkommunikációban játszik alapvető szerepet – termelődését és gátolja a T-sejtek – emlékezősejtek – aktivitását.

Összeségében az eddig meglévő kutatások arra utalnak, hogy a kannabinoidok két irányú immunmodulátorok és több módon is tudják támogatni az immunrendszerünket, illetve a mindennapjainkat:

„Úgy gondolom, hogy a kannabisz hiper immunválasz (túlságosan erős) esetén immunszupresszív hatású, egyébként az immunrendszert szabályozza és korrigálja, amivel valójában az egyensúlyi állapotot teremti meg a szervezetben.” – Dr. Mariano Garcia de Palau, a Spanyol Orvosi Kannabisz Kutatócsoport orvosa

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük